Még nem igazán tudom kezelni a bloggert ezért a frissen felvitt darab címe mellé egy plusz jelet teszek:))Tehát mindig a pluszos a legfrissebb bejegyzés:))
Ha valaki látott olyan darabot amiről írna pár szót akkor azt várom szeretettel:))
Centrál:A kutya különös eseste az éjszakában+
Centrál: Papp János Himalája Madách:Poligamy Centrál:Papp János Skócia
Víg:A Revizor Centrál:Pletykafészek Centrál:Az ötödik Sally+
Centrál:88.utca foglyai+ Centrál.Függöny fel! Centrál:Black comedy
Centrál:New yorki komédia Operett:Jövőre, veled,itt! Karinthy:Én, te, őt!
Művház:Ma éjjel szabad vagyok Operett:Rebecca Pólus:Hajmeresztő
RAM:A kör
Centrál:A kutya különös esete az éjszakában
A centrálba beadott pályázatom két ajándék jegyet ért a mai főpróbára.
Délelőtt tizenegykor munka helyett kikapcsolódás...Mi ez ha nem bazi öröm??Centrál: A kutya különös esete az éjszakában
10.sor...Jaj.Nem a kedvenc székem.
És itt egyből ért az első ++++....innen is tökéletesen lehet látni..szuper.
Ma először nem az előadásról írok hanem a díszletről.
Mert egyből elvarázsolt.A színek, a szobák, az ajtók,a vonat, a minden.
Ha nem lett volna semmi előadás nekem már ez is elég lett volna... Annyira élethű volt minden, szinte olyan érzés volt, mintha igazi lenne a színpad is...egy nagyon igazi való világ.
De volt egy előadás.Egy olyan ami asszem életem végéig elkisér...
Az első tíz percben még azt gondoltam, hogy ez egy tingli tangli darab lesz.Azon gondolkodtam vajon érdemes volt ezt a Centrálnak színpadra vinni??
Ide ahol minden darab eddig tökéletes kielégülést nyújtott nekem szórakozásból, lelki feltöltődésből???
Aztán ott valahol,az első levélnél,de lehet, hogy már előtte nem tudom, elkezdődött számomra is.
Olyan szinten eltalált lélekügyileg, hogy a 15. perctől a könnyem elkezdett csorogni és a darab végéig dőlt belőlem.
Azzal próbáltam magam magam visszahozni az életbe, hogy Anci- na- ne- mááá...ne bőgjél,mert a sminked a talpadig fog lefolyni...Aztán már csak nyugi nyugival vigasztaltam magam...aztán hagytam hagy csurogjon, sötét van, úgysem látja senki, ha meg látja hát kit érdekel, ezek az én könnyeim, akkor engedem őket szabadjára amikor én akarom.
És én itt és most akartam, csendben.
Annyira sok minden kavargott a fejemben miközben néztem és sírtam.
Nálunk a családban volt egy beteg kislány(jelenleg gyógyult, és remélem míg világ a világ az is marad)....Eddig is tudtam,gondoltam, hogy a tesóméknak mennyire nehéz lehetett,sokszor mondtam,magamnak is.De igazából én csak egy darabot láttam belőle.Egy nagyon nagy fájdalmas darabot, az igaz, de korántsem annyit mint amik ők kaptak akkor.
És itt most így eljátszva látni,még ha színészek által is, még akkor is ha itt másfajta betegségről van is szó,most úgy többszörözve jött elő, hogy ők mekkora hősök voltak, hogy túlélték.
És, hogy mekkora hős egy család aki beteg gyereket nevel.
Elzárkózunk a beteg gyerekektől.Akik nem azoktól elnézést kérek..és akkor inkább úgy írom tovább, hogy én.
Én igen, elzárkózok.Mert nem tudom, hogyan kell hozzájuk viszonyulni.Soha senki nem mondta, nem tanították...Úgyhogy összegzésképpen azt tudom mondani, hogy ezt a darabot, az összes iskolásnak látnia kellene, az összes felnőttnek, mindenkinek, hogy megtanuljuk végre azt, hogy ezek a gyerekek nem mások,az ufók mi vagyunk.
És hogy a szeretet, a bizalom, a betartott ígéret és az elfogadás csodákra képes, mint mindig....
Csak használjuk ezen képességeinket, a lehető legtöbbször, mindenkinek ezt kívánom, de főképp magamnak:))
Egyszóval:A darab a nagyon ajánlom kategória ...de sok zsepivel:)
"Mark Haddon - Simon Stephens: A kutya különös esete az éjszakában
A 15 éves Christopher különleges fiú. Autista, ezen belül Asperger szindrómás, ami nagyjából annyit jelent, hogy bár rendkívüli képességei vannak, érzelmileg mégis megközelíthetetlen. Ám egy este brutális gyilkosság nyomára bukkan, és úgy dönt, nyomozásba kezd. A szálak egyre messzebbre vezetnek, és a kamasz srác egész világa lassan átalakul, semmi sem az már, aminek látszik. A nyomozást megnehezíti Christopher különleges és zárt világa, hiszen az ő számára mást jelentenek a világból érkező jelek, másképpen értékeli őket, mint a kortársai, vagy akár a családja. A matematika és a fizika bűvöletében él, űrhajós akar lenni, mert odafönt kevés az ember. A fiú vélhetően legerősebben Tobyhoz, a fehér patkányához kötődik, és ez az érzelmi merevség próbára teszi az apja tűrőképességét.
A prímszámok és négyzetes hatványok világából lassan előkeveredik az a kamasz, akinek terveznie kell, döntenie és önállósodnia. Innentől kezdve Christopher története egybecseng a világ összes tinédzserének történetével. Nincs különbség, mindenkinek elő kell bújnia a védelemből és elindulnia a felnőtté válás útján. Christophert ezen az úton olyan felnőttek kísérik, akik már régen megérkezhettek volna, de elkéstek, így aztán a színdarab végére érve lesznek kénytelenek vállalni a saját életüket. Fény derül a tettesre, de a családi titkok is napvilágra kerülnek.
Chirstopher világa ugyan szokatlan és ismeretlen, de a mindannyiunkra leselkedő világ is az. Még sincsen annyi különbség közöttünk, mint gondolnánk. "
2014.03.01.
Centrál: Papp János vándorszínész mesél
Valaki fölért / Himalája
Péntek valós éjszakai túra, szombat valós nappali, pont jól fog esni egy szombat esti ülős túra...Újra mesél a vándorszínész...Akkor irány a Centrál...
Operabál, ezért parkoló sehol...egy kör, két kör, négy kör, menjünk haza....De végül csak megszánt minket a színházak szelleme....
Bent megint kurva meleg...Rossz a termosztát??Vagy túl aktív a fűtő??
Én már készültem, mert rövid ujjas pólóban jöttem,de még így is döglődöm....Picit később kezdi a darabot, minden parkolót keresőt megvárunk...na hajrá hajrá, gyertek.Mindenki befut, még Erős Zsolt felesége és Kiss Péter családja is..
Egy kis megemlékezéssel kezdtünk....
"A Himaláján kötelet himbál a szél. Valaki fölért."
„Valaki fölért”
Aztán belekezdett a humorral, versekkel, saját novellákkal tarkított előadásba...Istenem,nekem ez az ember olyan mint a drogos kávém....Én addig nem tudtam, hogy ez mennyire jó lehet míg egyszer bele nem kóstoltam....És most minden szavát iszom, ráz a hideg, folyik a könnyem, a vágy pedig, hogy én is oda oda egyre erősebb....
Még jó, hogy van szünet ami kicsit visszaránt, mert ilyenkor nem sok kell, hogy online repülőjegyet rendeljek....
"Minden nagy gyaloglás (Másfél millió lépés, El Camino, Lappföld, Japán alpok, országos kék kör, Skócia) megérintett, formált -, de Ladakh megváltoztatott. Hogy ez javamra válik-e, majd eldől! Az biztos, hogy nem tudom a világot, s benne magamat…ezután úgy nézni, mint eddig..."
Mesél a hegyi mámorról, a saját teljesítőképesség határait feszegető napokról, a letisztulásról, a megnyugvásról....aztán Indiáról...
Képek amik engem elszomorítanak...már egyáltalán nem vágyom.
Minden korábbi vágyódást kiölnek a képek a szavak...
Persze igazából sosem gondoltam , hogy én ide valaha is...Hiszen nekem a Budai hg. is meredek...egyenlőre az legyen a barátom...
Összegzés:Újra egy fergeteges előadás...egy baj volt csak az is az én bajom:nem vittem tollat jegyzetelni...pedig a verseket idézni szerettem volna,de nem emlékszem egy címre sem:(((
2014.02.28.
Madách Színház:Poligamy
Lógyerek tollából:
Hét nulla egykor bent, hét nulla ötkor darabkezdés.
Hát hogy is mondjam a hely...nem gondoltam volna, hogy pont ITT a Madách színházban fog leszakadni a hátam és kiakadni a nyakam.
Ilyen pózt még soha nem sikerült felvennem egészen idáig.Egész végig pásztáztam a helyeket, hogy hova lehetne áthuppanni, hogy legalább azt kiderítsem ki a főszereplő...
De pechemre az egész színház tömve volt, úgyhogy folytattam a darab "nézését" keserves kínok között.
Jött a szünet...
VÉGRE!!FELÁLLHATOK!!!
Csöngetnek.Ő még a női wécében.Majd lámpák le, de ő még mindig ott van.Hát persze, hogy a második részről is késünk,de sebaj, indulás be és kezdődhet a további egy óra szenvedés.
ÉS NEM!!!
Végre találtam egy pozíciót ahol néha még szereplőket is láttam és nem fájta annyira a hátam.
Na de elég a fikázásból, összegezve a (vásárolt) helyünk tré,de a darab egész jó volt, humoros, romantikus és aranyos.
"Igazi romantikus vígjáték!
Annyira durva, hogy egy férfinek az összes nő kell!
De még durvább, ha meg is kapja őket!
Lesz itt kábé négyszáz fajta nő…
Dundi, undi, szürke, feltűnő…
Facér, kacér, házitündér, házisárkány…
De hogy ez kéjmámor, vagy rémálom…
…arra a Madách színházban derül reflektorfény!"
Köszi anya a jegyeket.
Hát hogy is mondjam a hely...nem gondoltam volna, hogy pont ITT a Madách színházban fog leszakadni a hátam és kiakadni a nyakam.
Ilyen pózt még soha nem sikerült felvennem egészen idáig.Egész végig pásztáztam a helyeket, hogy hova lehetne áthuppanni, hogy legalább azt kiderítsem ki a főszereplő...
De pechemre az egész színház tömve volt, úgyhogy folytattam a darab "nézését" keserves kínok között.
Jött a szünet...
VÉGRE!!FELÁLLHATOK!!!
Csöngetnek.Ő még a női wécében.Majd lámpák le, de ő még mindig ott van.Hát persze, hogy a második részről is késünk,de sebaj, indulás be és kezdődhet a további egy óra szenvedés.
ÉS NEM!!!
Végre találtam egy pozíciót ahol néha még szereplőket is láttam és nem fájta annyira a hátam.
Na de elég a fikázásból, összegezve a (vásárolt) helyünk tré,de a darab egész jó volt, humoros, romantikus és aranyos.
"Igazi romantikus vígjáték!
Annyira durva, hogy egy férfinek az összes nő kell!
De még durvább, ha meg is kapja őket!
Lesz itt kábé négyszáz fajta nő…
Dundi, undi, szürke, feltűnő…
Facér, kacér, házitündér, házisárkány…
De hogy ez kéjmámor, vagy rémálom…
…arra a Madách színházban derül reflektorfény!"
Köszi anya a jegyeket.
2014.02.20.
Centrál:A vándor színész mesél....
Tegnap este rámtört, hogy már rég voltunk színházban...Kiválasztottam egy darabot a kedvenc színházunkból, a Centrálból és a jegyvételnél láttam, hogy egy rakás jegy van...Na akkor én ezt el is halasztottam, mert ilyenkor tudni azt, hogy éjféltől a félárason félárban lesz a jegy....
Felhúztam az órát éjjel negyed egyre...
Ilyenkor csak annyira vagyok kómában, hogy EGY:gőzöm sincs vajon miért csörög az ébresztő.
KETTŐ:egyáltalán nem tudom kezelni a telefonomat.
HÁROM:Elmegyek pisilni.
És négyre már meg is vettem a jegyeket, félárban, két főre.
Kicsit későn indultunk, tudván ilyenkor senki sincs ezen az útvonalon...Hát pont nem így volt, mert akik eddig sosem voltak itt mikor mi jöttünk most mind itt voltak koncentráltan....
Na de nem gáz, csak programozni kell a parkolóhelyeket, hogy lesz, és közel és akkor van.Közel.
A darab címe:
A vándor-színész mesél - Papp János útinaplói
Egyszemélyes előadás egy Skóciában megtett 650 kilométerről.
A hely a szokásos kis színpad, otthonos, szép, meleg...szinte baráti.
Nem túl sok ember,láthatás biztosított....
És akkor elkezdődött....képekkel tarkított útinapló.
Végtelenül szerethető ember, jó humorral, kellemes hanggal és szuper színészi tehetséggel...
Kell ennél több?
Kell:))
Kaptunk egy zarándoklevelet amibe előadás aláírást lehet gyűjteni...aztán azt a könyveire beváltani...Ráadásként pedig egy együtt túrát a színésszel májusban.És még még plusznak skót viszkit:))
Gyönyörű verseket szavalt, énekelt, minket is megénekeltetett a végén...Én általában menekülök a kevés szereplős estéktől,de itt most ki volt töltve a 120 perc.Volt benne szeretet, humor, meghatódás,fáradtság, öröm..és egy valag csoda:))
Összegzés:Skócia eddig hívogatott...sokszor hallottam, hogy Anci gyere, gyere, járj körbe,taposd végig ösvényeimet, simogasd meg kastélyaimat....Most, hogy láttam, szinte éreztem, éreztem az esőt, a süvöltő szelet az arcomon...most hátra léptem ez ügyben...
Lehet, hogy jó volt és elég is volt így ülve körbetúrázni?
Nem tudom...majd ha ülepedett döntök:))
KETTŐ:egyáltalán nem tudom kezelni a telefonomat.
HÁROM:Elmegyek pisilni.
És négyre már meg is vettem a jegyeket, félárban, két főre.
Kicsit későn indultunk, tudván ilyenkor senki sincs ezen az útvonalon...Hát pont nem így volt, mert akik eddig sosem voltak itt mikor mi jöttünk most mind itt voltak koncentráltan....
Na de nem gáz, csak programozni kell a parkolóhelyeket, hogy lesz, és közel és akkor van.Közel.
A darab címe:
A vándor-színész mesél - Papp János útinaplói
Egyszemélyes előadás egy Skóciában megtett 650 kilométerről.
A hely a szokásos kis színpad, otthonos, szép, meleg...szinte baráti.
Nem túl sok ember,láthatás biztosított....
És akkor elkezdődött....képekkel tarkított útinapló.
Végtelenül szerethető ember, jó humorral, kellemes hanggal és szuper színészi tehetséggel...
Kell ennél több?
Kell:))
Kaptunk egy zarándoklevelet amibe előadás aláírást lehet gyűjteni...aztán azt a könyveire beváltani...Ráadásként pedig egy együtt túrát a színésszel májusban.És még még plusznak skót viszkit:))
Gyönyörű verseket szavalt, énekelt, minket is megénekeltetett a végén...Én általában menekülök a kevés szereplős estéktől,de itt most ki volt töltve a 120 perc.Volt benne szeretet, humor, meghatódás,fáradtság, öröm..és egy valag csoda:))
Összegzés:Skócia eddig hívogatott...sokszor hallottam, hogy Anci gyere, gyere, járj körbe,taposd végig ösvényeimet, simogasd meg kastélyaimat....Most, hogy láttam, szinte éreztem, éreztem az esőt, a süvöltő szelet az arcomon...most hátra léptem ez ügyben...
Lehet, hogy jó volt és elég is volt így ülve körbetúrázni?
Nem tudom...majd ha ülepedett döntök:))
És még egy szösszenet ide a végére: egy skót dudás is zenélt nekünk....hát most először hallottam skót dudát szólni de soha többet nem vágyom rá...Olyan volt, mint egy hangtál masszázs....Bement a hang a fülemen, végigcikázott bennem spirál alakban de nem lépett ki a fejtetőmön...hanem cikázott cikázott a beleim között...az agyamban...nem tudom lehet e egy skót dudán halkítani de ajánlom ezt a verziót.Nagyon:))
2014.02.11.
Vígszínház: A revizor
Reggel meló, Férj hülye,sértődés,menj a büdös francba..nah hát a szokásos olasz műhely élet.
Délbe leléptem, mert a Lógyereknek fuvarja volt általam haza az esti iskolai színházlátogatása miatt....
És akkor jött a duma, este is vigyetek el, és utána gyertek értem...értem.Jól értem????
Mégis te minek nézel engem??Van sárga autónk rajta telefonszámmal, hogy bármikor bárhova hívható vagyok???
Hát van.Az anyai szív nagyjából egy sárga taxi.
De!!!Egyből kiokoskodtam, hogy akkor menjünk mi is színházba...Volt még jegy a félárason....Így 1500 Ft-ért jutottam kettő dara jegyhez a Vígszínházba...
Óhhó puccos egy hely, oda ki kell öltözni...Ezt továbbgondolva azt is tudtam ha ki kell öltözni az nálunk egy kissé ideges hangulattal zajlik így lemondtam a könyvelőt aki pont az öltözős időszakban akart bér számfejteni...inkább odaadtam neki a gépet, csinálja otthon ...vagy ha akarja látni az esti úhkivoltaazabalfaszakijegyeketvett című komédiát akkor jöjjön nyugodtan:))
Nem akarta látni..azt mondta ismeri otthonról a jelenetet és az neki bőven elég...
Egyezer ötszáz forintért két jegy a puccosba...felettébb gyanús...Ebből már érezhettem volna, hogy ma vagy szórakozok vagy szórakozok de nem a látványon....Mert látvány az nem volt...Semmit azaz semmit nem láttunk ha a rendes székpoziciót vettük fel...Előredőlve a színpad picinyke részletét ....Ezt itt karzatnak hívják...Én meg hangoskönyvnek...De hát kérem ez az igazi művészet!!!Csak a nagyon művészi lelkek tudnak képeket társítani a hangokhoz...
Vígszínház összegzés:
Szép.Nagyon szép.
A karzat olyan magaslati kilátó...jah csak magaslati de nem kilátó...de annyira,hogy a második sorban nem mertem előredőlni attól félvén, hogy leszédülök...
Jó, ennek esélye nem sok volt, hogy én a 2. sorból a korláton át kiszédüljek,de nem árt az óvatosság:))
A darab:
A Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciója
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
A revizor
maiasított, magyarosított tragikomédia fifti-fiftiben, két részben, okosba’
"Gogol zseniális komédiája, A revizor mindig aktuális, szatirikus és groteszk kép a korrupció ördögien álnok rendszeréről, amelyben csak az egyéni érdekek számítanak.
Egy vidéki kisváros előljáróságai lázas igyekezettel próbálják elfedni a visszaélések, sikkasztások és hazugságok minden nyomát, miután értesülnek a fővárosi revizor érkezéséről. A város vezetői pontosan tudják: saját, jól felfogott érdekük, hogy a vizsgálat idejére helyreállítsák a közrendet, és lekenyerezzék a revizort – persze ehhez meg kell találniuk az inkognitóban érkező, vizsgálódó idegent. Gyanújuk viszonylag hamar Hlesztakovra, a fővárosi fiatalemberre terelődik, aki már jó ideje a városban vendégeskedik. Hlesztakov minden pénzét eljátszotta kártyán, nem tud hazautazni, és a számláit sem tudja rendezni, ám ekkor váratlanul betoppan hozzá a szerencse, hiszen a rettegő tisztviselők elkezdik megvesztegetni. Hlesztakov élvezi a hirtelen jött szerencséjét: mindent elfogad, átvesz, megnéz, meghallgat, örömmel ellátogat bárhova – legyen az iskola, kórház, börtön –, ahova a polgármester invitálja, és ahogy azt kell: nem ígér semmit."
Értékelni csak hang alapján tudok:
Na az zseniális volt....mivel hozzáképzeltem a test és az arcjátékot is ...hmm hát úgy is az volt...
Ma este tökéletesen játszott mindenki:))
Volt pár mondat amit érdemes kiemelni...talán illik is rám..néha nagyon is...
1.Amikor az isten büntet akkor először elveszi az észt....
2.Bizonyos fokig házas asszony vagyok:)
A második mondatot mondhattam volna én is a darab előtt....elmentem retyóra, kijöttem, láttam egy inget meg egy takonyfújást..akkor ez a Férj...célirányosan odamentem és ahogy kell egy színházi várócsarnokban melléálltam....Aztán mikor már nagyon furcsán a pofámba bámult csak akkor észleltem, hogy ő nem az enyém és feleségül se akar venni..mehetek is akár....
Összegzés:
Hááát jóóóó volt.
De ha legközelebb ide veszek jegyet alacsonyabbra teszem az elvárásaimat....És ez itt csak az emeletek számára vonatkozik:)))
2014.01.31.
Centrál:Pletykafészek
Még decemberben vettük a jegyeket anyu szülinapjára....ő jött volna velünk, de nem tudott így a Lógyereket vittük....Jó kis ajándék ha a megajándékozott nem vesz részt a kalandban:)
A darab előtt mondanék pár szót az egészségügyi állapotokról...Kissé lelkiismeret furdalásom volt, hogy nem teljesen fitten megyek a darabra...Emberi formám volt már, az orrom volt bedugulva csak a színház kurva melegétől...De!!Annyian és úgy köhögtek a sorokban sokan...vagy inkább úgy mondanám, hogy mindannyian rajtam kívül, hogy alig lehetett hallani a poénokat....Amiből szerencsére nagyon sok volt....
"“Minek az embernek ellenség, ha vannak barátai?” – szól a frappáns mondás, és milyen igaz! New York város alpolgármestere a tizedik házassági évfordulóját ünnepli. Érkeznek a szűk baráti kör tagjai, ám a személyzet eltűnt, a feleségnek nyoma veszett, és vajon hol lehet maga a nagyszerű barát és gondos férj? A szenzációra mindig éhes, de a botránytól irtózó vendégek kénytelenek szembenézni a valósággal..."
A darab nagyjából arról szólt, hogy ha elkapsz egy pletykavonalat amiből aztán további elméleteket gyártasz akkor már magad sem tudod ki kivel mikor mennyit mekkora hülyeséget csinált megspékelve azzal, hogy a sok kalamajka végére azt sem tudod, hogy te ki vagy.....
Örültem, hogy végre újra visszajött a Centrál érzés...Ami itt az első előadásnál belénk-ivódott, amikor a színházat kedvencnek választottuk...
A színészek fergeteges játékot biztosítottak...amikor már maguk is úgy röhögnek, hogy talán be is hugyoznak közbe akkor azt gondolom, hogy ez már az a pont amikor a nézőnek is jó:)))
Egyedül a nagyon meleg volt az ami egy picit rontott a mai 10 -es ponton..jah meg a köhögés rohamos emberek....De hát az elsőnek lehet, hogy sokan örültek....A másodikról meg a színház nem tehet...csak mi beteges krahogós orrfújós kórságok:)))
2014.01.03.
Centrál: Az ötödik Sally
| ||
Centrál:Az ötödik sally.....hmmm...hát nem mondom,volt olyan érzésem, hogy a főszereplő esetleg én vagyok:)
Sally időkieséssel küszködik, számára érthetetlen helyzetekben találja magát, lakásában idegen tárgyakra bukkan. Egy reggel kórházi ágyban ébred. Dr. Ash, a pszichológus hipnózis útján feltárja Sally előtt életének ismeretlen pillanatait. A darab lényege,hogy hogyan juthatunk el önmagunk elfogadásáig... Mondhatom, hogy nem volt vicces darab,bár volt benne poén, de mégis úgy ült a közönség,hogy a lélegzeteket is lehetett hallani....Talán az aki nem tudott azonosulni a nővel annak nem volt poén...Vagy annak volt??Nem tudom.Én tudtam és nevetni is tudtam...Úgy ahogy magamon néha.. Szalay Kriszta játszotta Sallyt...talán még sosem láttam ilyen tehetséges színésznőt...pedig láttam már párat....Minden pillanatban változott, és ezt pont úgy értsd ahogy írom.Minden egyes pillanatban. A végén az utolsó mondat pedig egy olyan emléket idézett meg bennem amit mi itthon sokat emlegetünk.Nekünk vicces, mert humorból áll minden családtagunk.De a legmélyén komoly,nagyon is.... A nagyapám, mikor már eléggé összehaverkodott Alzheimerrel ....Na ő mondta egyszer pontosan ugyanazt a mondatot ami a darab utolsó mondata volt.... Szóval:Nagyon ajánlom kategória....felér egy cihológusi kezeléssel és megkockáztatom:felér egy olyan felismeréssel, önmagad megismerésével ami miatt mikor kijössz simán gyógyulttá minősíthetnek... Itthon.Ittam 2 csésze paleo kakaót és olyan szarul lettem, hogy 3 adag koko nem okoz ilyen tünetet....A Lógyerek szerint ha ezt a színházban adom elő...akkor a következő előadásban már én játszom.... Jah.El is felejtem mondani, a végén egy lány bemondta, hogy a színészek várnak minket egy teával a színházteremben egy kötetlen beszélgetésre....Hmmm..egyből előjöttek énjeim...maradjunk, áh menjünk, maradjunk, áh menjünk....végül nem maradtunk, mert nem tudtuk mit is jelent pontosan az hogy színházterem.... |
2013.12.11.
Centrál: A 88.utca foglyai
| ||
Nem is kell mondanom úgyis tudjátok hol voltam tegnap:))
Hát ja .Színházban. Lassan én leszek a féláras jegyes reklámarca...Innen üzenem a cégnek, hogy vállalom, színházjegyekért. A szokásos helyen, a szokásos sorban, a szokásos melletti széken zajlott az esemény tegnap...Nagy kedvvel mentem, de az előadás végére úgy éreztem, hogy most elég. Elég. Elég már nekem a kultúrából egy darabig. Aztán persze hazafelé egy másik színház előtt elsétálva meg is beszéltük a Férjjel, hogy legközelebb ide veszek:)) A kulturális oldal mellett egy csomó előnye van a színházba járásnak. Egyik az , hogy mennyire megbecsülöm a cukker lapos talpú csizmámat.Nekem a magasabb sarok extrém sport, nem tehetek róla,tegnap gondolkodtam rajta ahogy az opera környékén azokon a cirádás köveken bukdácsoltam, hogy gyalogolós biztosítást kellett volna kötnöm.Minden egyes kavicsra lépve olyan érzésem volt, hogy azonnal stabil oldalfekvést veszek fel... A másik az,hogy már nem fordulok fel egy egy szebb ruha láttán, simán magamra húzom. A következő, hogy látom a pesti életet éjjel. Nekem az még mindig varázs.Itt Bp mellett este hat után megáll az élet.Pokróc, tea, duma, esetleg kazánfűtés:)És ennyi. A városban nyüzsgés, fények,itt ott zene, kirakatok, illatok.... Na a darabról is egy pár szó. Cím:88.utca foglyai.
"Mel és Edna Edison élete fenekestül felfordul, amikor Mel, a gazdasági válság következében elveszíti az állását. Egzisztenciájuk megrendül, és Mel önbecsülése összeomlik. Edna humorral, empátiával próbál reagálni, és mindent elkövet, hogy segítsen levert férjén, de Mel-nek most sem kedve, sem ereje méltányolni ezt - a helyzet kezd kilátástalanná válni. Mel testvérei anyagilag talán tudnának segíteni, de hogy lehetne orvosolni a fölöslegessé vált ember lelkiállapotát? Milyen kiút lehetséges egy ilyen helyzetből? Mindenkinek rá kell jönnie, hogy a megoldáshoz csak egymásban bízva és egymást támogatva tudnak közelebb kerülni."
Összegzés:Ajánlom darab:)
|
2014.02.25.
Ki vagyok én?És miért?
Pfúúú akkor kezdem.
Negyven éves vagyok,nőci.És ezen csak ront az az állapot, hogy 20 éve vagyok férjnél...
Negyven év: sok. Egy férj: sok.
Főleg ha Ő a színházmániás. Pedig nem úgy néz ki.
A szakmájának él, nagyjából éjjel nappal. Szex közben is említést tesz a fészekmarás egyes fázisairól, aztán éjszaka ha esetleg felriad..elmond egy egy műhelytitkot.
És mégis....hetente egyszer csak nekem ront azzal, hogy :Na, nem vettél színházjegyet???
Nem mondom azt, hogy én ellenállok eme csodaszép kulturális központos szórakozásnak...nem.
Én is szeretem.
Nekem az egyetlen bajom a készülődés.
Hát minek menjek színházba ha a ruhapróba alatt itthon akkora fergeteges, kiabálós,üvöltözős előadás van, hogy ahhoz képest néhány előadás kissé színvonal alatti....
De miután a negyvenedik kör után meg is találjuk álmaink parkolóhelyét és beülünk a kedvenc székeink egyikébe ott már a csoda von szárnyai alá.
És tök mindegy akartam e jönni, megöltük e egymást az előkészületek alatt..itt már csak szerelem van...örökké.
Egy olyan színházajánló blogot gondoltam ki ahova sok sok színházrajongót várok, a ti darabjaitokkal, a ti éréseitekkel...hogy megosszuk a jót..hogy kedvet csináljunk....hogy sok sok ember bőrébe bújjunk azalatt a másfél óra alatt és utána elmondjuk milyen is az....és főleg azért hogy napokig együtt kísérjen tovább a színház élmény:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése